2017. november 16., csütörtök

Szavalóverseny a felső tagozaton


 2017. november 14-én szavalóversenyt rendeztünk a tanulásban akadályozottak tagozatának felső tagozatán.
 Lelkes izgalommal készültek rá a gyerekek. Döntő többségében az 5. és a 6. osztályból kerültek ki a versenyzők, valamint egy 7. osztályos nevezőnk is volt. A tét a bejutás volt a budapesti szavalóversenyre, mely november 29-én, a Miklós téren kerül majd megrendezésre.
 Többségében Varró Dániel és Romhányi József versei hangzottak el. A zsűri – Ibolya néni és Balogh Kati néni – elismeréssel nyilatkozott a gyerekek teljesítményéről.
 Verset tanultak: Bojti Bence (5.), Tóth Milán (5.), Kovács Dominik (6.) és Jahshan Roland (6.). Volt, akiknél már az elismerést érdemelt, hogy a közönség elé kiálltak és elmondták versüket, nem is akárhogyan: gratulálunk nektek, Somogyvári Máté (6.) és Takács Zsolti (6.)! Kiemelkedő teljesítményt nyújtott: Pájer Bianka (7.), Bálint Antal (6.), Vidó Levente (6.) és a budapesti versenyen iskolánkat képviselő Kirsch Ádám (5.) és Welecz Tamás (5.).
 Gratulálunk minden résztvevőnek és köszönjük munkátokat!

Borsos Csilla

A Diabétesz Világnapja


 November 14-e a Diabétesz Világnapja. Ez alkalomból szerveztünk egyik tanulónk édesanyjával, Erdős Anitával  intézményünkben ingyenes vércukorszintmérést személyre szabott tanácsadással a tanulók, szüleik és kollégáink részére november 13-án.
 Segítségünkre édesanyám, Dr. Lehel Mária belgyógyász, akupunktőr volt. A gyerekek nagyon hősiesen viselték az ujjbegyszúrást. Egyik édesanyától tápanyagtáblázatokat kaptunk ajándékba, a Sportos Cukorbetegek Egyesületétől pedig Diabetes újságokat. Köszönjük szépen ezúton is!

Villányi Kinga

2017. november 10., péntek



Decemberi hónapra EBÉDBEFIZETÉS:
2017. 11. 14.(kedd)
09:00 - 16:30
PÓTBEFIZETÉS
2017. 11. 21.(kedd)
9: 00 – 16: 30

Kedves Szülők! Kérjük Önöket, hogy megközelítőleg előre kiszámolt készpénzzel szíveskedjenek befizetni, mivel nem rendelkezünk váltópénzzel!

2017. november 8., szerda

Kupakgyűjtés az ÉA tagozaton


Nap mint nap az iskolástáskák reggeli kipakolásánál rejtélyes csomagocskák kerülnek elő, de van, hogy a portán találunk egy-egy hatalmas zsákot. Vajon mit rejtenek ezek a zacskók, zsákok, és ki hozta, ki küldte őket? Nem, nem ez még nem a Mikulás ajándéka, bár ajándék. A hangyaszorgalommal gyűjtött kupakokat küldik be a mindenre odafigyelő, segítőkész szülők.
A kupakgyűjtést Zádori Ági kolléganőnk kezdte el tíz évvel ezelőtt, több céllal. Egyrészt tanítsuk a gyerekeket takarékosságra, neveljük őket munkára, és nem utolsó sorban legyen egy kis bevételünk, amit tagozati rendezvényeinken, a farsangon, a Mikulás-versenyen, a fővárosi, országos versenyen résztvevő tanulóink jutalmazására fordíthatunk. Korábban a „kupakpénzből” vettünk minden csoport számára használt számítógépet és monitort. Ebből a forrásból tudtunk évente egy-egy zsák kutyatápot ajándékozni az Ebremény Kutyavédő Egyesületnek, valamint a budakeszii Bogáncs Állatmenhelynek, ahol tanulóink kedvükre simogathatták az árva jószágokat.   Az elmúlt két évben az ajándékozáson túl az autóbuszos kirándulás buszbérlésének költségét pótoltuk ki, hogy a szülőkre jutó anyagi terhet csökkentsük.
Mi történik a kupakokkal, mire azok leadásra kerülnek, és átvehetjük az érte járó pénzt? A kis zacskókból egy gyűjtődobozba kerülnek, aminek a helyét már minden tanuló ismeri. Innen hétről hétre bezsákoljuk, és az udvaron erre a célra leválasztott tárolóba helyezzük el. Mindezt tanulóink végzik nagy odaadással és nem kisebb zajjal. Lelkesen cipelik a zsákokat, alkalmanként még a talicska is előkerül. Ha a raktárunk megtelt, felnőttek lépnek a tettek mezejére, és elszállítják a leadó helyre.
Ezúton szeretnénk megköszönni minden szülő, kolléga, nyugdíjas kolléga segítségét, hiszen tudjuk, hogy a cél érdekében még rokonokat, barátokat, szomszédokat is bevonnak a gyűjtőmunkába. Köszönjük azoknak a szülőknek is, akiknek a gyereke már elballagott iskolánkból, de még mindig nekünk gyűjti a kupakokat, köszönjük annak a szülőnek is, aki még a nyári külföldi munkája során is erre gondolt, és szeptemberben egy hatalmas zsák kupakkal jelent meg. Egyúttal tisztelettel kérjük a szülőket, kollégákat, hogy továbbra is, ily módon is támogassák tagozatunk tanulóit!

2017. november                                                                                                               Pálfi Ildikó




2017. október 31., kedd

Autista óvodai csoport alakult a Komplexben

 2017 szeptemberében a Kőbányai Komplex Módszertani Intézményben elindult egy új óvodai csoport autizmussal élő gyerekek számára.
 A Kelet-Pesti Tankerületi Központ hat eltérő képességű óvodás szakszerű ellátásához biztosítja a tárgyi,személyi feltételeket. A csoportba X.kerületi gyerekek járnak, akik a szakértői bizottság véleménye alapján többségi óvodába nem integrálhatók.
 Autizmus szakirányon végzett gyógypedagógusok a gyermekek állapotát és egyéni igényeit figyelembe véve alakították ki a protetikus környezetet, amely az önállóságot, az időben és térben való tájékozódást segíti elő.

 A speciális támogatás hosszú távú célja, hogy az autizmussal élő emberek könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.

Kozma Andrea



2017. október 27., péntek

A Kőbányai Komplex iskola Október 23-i Műsora Avagy a friss DÖK első nagy kihívása


...különlegesen különlegesekről, különlegeseknek különlegesektől,...


A Kőbányai Komplex iskola Október 23-i Műsora
Avagy a friss DÖK első nagy kihívása
Szeptember... az ősz, az „uá, kezdődik a suli!”, a „becsengettek!” ideje. Elindul a tanév, az új és a régi szereplők lassacskán megszokják a  napi- és órarendet. Kovácsolódnak az osztályok, a közösségek... Ééés sok minden más mellett megválasztatik a Diákönkormányzat tagjainak sora. Az osztályok diákjai maguk közül választják ki a legalkalmasabbat önmaguk képviseletére, osztályról osztályra kell járni érte: van aki először csak legyint; van ki lelkes; ki-ki elviseli, hogy rászavaztak; van akinek bizalmat szavaztak; ki-ki büszkén számolja: rá hányan szavaztak; míg más önmagától jelentkezik és megszavaztatik. Így szeptember végefelé készen áll egy színes kis társaság... De mire is vállalkozott, mibe egyezett bele? Szembesülnek a mókával, a jogokkal, de a felelősséggel is. A titulus mellé kiválasztottság, de a  példamutatás felelőssége is jár. Tanulnak indulót, büszkén viselik a jelvényt, elnököt választanak és tudomásul kell venniük az első nagy feladatot - az Október 23-ai műsor teljes egészében a DÖK-é. Így a következő gyűlésen, a DÖK segítő pedagógus, azaz én, a következőkkel fogadom a kis társaságot: „Miénk az ’56-os műsor tervezése, szervezése, gyakorlása és lebonyolítása”. Így nyerhet ítéletet a szavazatok telitalálatának mivolta. A hírt nem követte lelkes taps, inkább óvatos tapógatózás: mivel is jár ez?
Lassacskán a „Mért kell ennyit próbálni?”, „Meddig tart még?”, „Holnap is kell?”, „Mi?! Már most pénteken?” felkiáltásokat elmosta a jókedéllyel kísért, komoly munka. Próbáról próbára kezdték megérteni, hogy ennek súlya van, hogy helytállást jelent, hogy fontos ünnep, hogy nem csak tagozati szintű, mindenki előtt szerepelni kell, és már önmagukért sem akárhogyan...
De nem csak szerepelni kellett, egy műsornak a helyszín előkészítése, a vendégek instuálása és a hangulat megteremtése is szerves része. Ehhez csak magunk kevesek lettünk volna:
A műsor szövegezését igazgatónőnknek köszönhettük. 
A témához méltó plakátok készítésében minden egyes osztály részt vett: az óvodásoktól kezdve, a legnagyobbakig... és gyönyörű plakátok születtek, mindegyiket ki lehetne emelni valamiért. 
A tornaterem bepakolását, kipakolását és a terem feldíszítését a „Tanak-felső” egyes tanulóinak és óraadó pedagógusának, az eseményre emlékező újságot, a vasalást és a díszlet készítésében való segítséget, a fényképezést, videókészítést a műsort kísérő témához illő videók lejátszását, és a záró dalötletet kolléganőimnek köszönhettük.
 Külön kiemelném karbantartónk/mindenesünk munkáját, aki a műsor technikai részét vállalta magára. A zenék indítása, a mikrofon kezelése mellett praktikus ötleteivel segítette a műsor gördülékenységét. Tehát bátran mondhatom, hogy az összefogás ünnepén, összefogott az egész iskola, ki-ki ott segített ahol tudott.

Ezek által volt adott a berendezett, feldíszített tornaterem, a fekete-fehérbe öltözött közönség, a technika, a hangulat ... már csak mi kellettünk. Izgultunk hiányzások, ingek, huncutságok miatt...de már erre sem volt idő... Függöny fel! „The show must go on!”
Büszkén írhatom le, hogy minden egyes DÖK tag kitett magáért, zenevágás, előkészületek, padpakolás, folyton próbálás tetejében: komolyan és ünnepélyesen adták elő a három falevél történetét, akik mindent láttak, ami azokon a napokon történt. A szereplő gyerekek követték a pontos koreográfiát, figyeltek egymásra és megvárták egymást, követték a tanácsokat, előadtak, meséltek, ha kellett szomorkodtak, hökkentettek, borzasztottak vagy lelkesedtek... 
A szereplőink: volt három mesélőnk, akik ünnepélyesen, hatásosan, hangulat ébresztően mesélték el a történteket a hallgatóságnak (Bálint Antal, Vitányi László, Kirsch Ádám). Volt három falevél, akik verseltek, szálltak, majd lehullottak (Nagy Zoltán, Kovács Luca, Király Tamás). Volt két verselőnk, aki összegezte és kiemelte a borzalmakat (Szatmári Zsombor, Király Tamás). Volt kiabálás, visszhang, nagyszerű, nyomatékkeltő, borzongató versek, dallamok, zenék; csúcspontok és mélypontok; tiszteletadó, szomorú gyertyagyújtás. És végül elérkezett a feszültséget feloldandó közös „éneklés”, ahol a közönséggel együtt lobogtattuk a „lyukas zászlót”, megköszönve a múlt hőseinek a mát. Az előadás zajos sikert aratott, visszatapsoltak minket. Büszkék lehettünk. Kis műsorunkat igazgatónőnk rövid beszéde követte. Végül az ünnepi hangulatot az interaktív termekben megnézhető, témábavágó videók zárták.

Életem első műsorrendezését élhettem meg, köszönöm az intézményes összefogást, és mindenkitől elnézést, de a legjobban a DÖK szereplőinek az erőt, kitartást és a helytállást: „Büszke vagyok rátok!” J
Skaper Tamara

(DÖK segítő pedagógus)