2020. május 31., vasárnap

A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Mai írásunk a Szárazföldi ökoszisztémák védelmének témakörébe kapcsolódik, szerzője Baranyai Szilvia, akinek bemutatkozását ITT olvashatják.


A kert, mint megannyi élőlény otthona

 A kert egy falat természet elérhető közelségben. Az emberek azért gondozzák, művelik, szépítgetik, hogy megteremtsék az illúziót: természetes környezetben élünk. De a rovaroknak: méheknek, jótékony kis bogaraknak nem elég csupán az illúzió. 
 A rovarok több mint egymillió fajjal az állatvilág legnépesebb osztályát alkotják. Jelen vannak földön, vízen, levegőben és természetesen kertjeinkben is. Színes megjelenésükkel és tulajdonságaikkal hasznos tagjai lehetnek udvarunk élővilágának.
 Írásomban arra próbálok válaszokat találni, hogy hogyan tehetnénk jótékony mezővé a kertünket, vagy akár balkonunkat a különböző hasznos rovarok számára, és hogy melyek is ezek a rovarok.  


A rovarok a világ urai

 Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl – a közhiedelemmel ellentétben, ez a mondat egyáltalán nem bizonyított, hogy Albert Einstein nevéhez fűződik, de a lényeg nem is az, hogy ki mondta, hanem az, hogy a méhekre vigyáznunk kell, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy valóban így lesz-e, ahogy ez a híres mondat tartja. 


Miért?
 Az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényének nyilvánította a méheket - írja a The Science Times.
 Az intézet indoklása jóval egyszerűbb, mint azt bárki gondolná, a Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ugyanis kizárólag a méhektől függ: a méhek beporzótevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid időn belül  megtizedelődne a világon.
 Az utóbbi években sajnos drámaian csökkent a beporzást végző rovarok száma, jellemzően az élőhelyeiket érő különféle beavatkozások miatt. Az emberi tevékenységek (vegyszeres szennyezés – műtrágyázás, permetezés, klímaváltozás előidézése, a természetes területek beépítése, célzott rovarírtás, stb.) nyomán a méhek mellett nagy számban pusztulnak el más, hasznos rovarok is, vagy tűnik el fajuk örökre. 

Javítani azonban lehet a helyzeten! És ebben bárki részt vehet! 

 A beporzást végző rovarok, nappali és éjjeli lepkék, méhek, különféle bogarak fontos szerepet játszanak a nem szélporozta növények szaporodásában. Szerte a világon mintegy ezer olyan haszonnövényt ismerünk (táplálék-, gyógy- és rostnövények, vagy italkészítésre használt fajok), amelyeket rovarok termékenyítenek meg.
Mit tehetnénk értük?
 Először is barátkozzunk meg a rovarokkal, amelyek hasznos lakói kertünknek!
Majd pedig csak annyi a dolgunk, hogy ültetünk néhány olyan növényt (ha csak egyet, már akkor is tettünk valamit az ökoszisztémáért), amelyet szeretnek ezek az élőlények. 

Lássunk néhány rovart, amelyek kifejezetten hasznosak, és az emberre teljesen veszélytelenek!

Hétpettyes katicabogár 


 Ezt a rovart kivételesen (majdnem) mindenki szereti, és majdnem mindenki tudja is, hogy a levéltetvek a kedvenc táplálékuk. 


Futrinka 


 Kinézete már nem annyira barátságos, de hasznossága legalább akkora mértékű, mint hétpettyes társáé, hiszen a csigákat, hernyókat üldözi, de nem veti meg a krumplibogarakat, vagy a cserebogárpajorokat sem. Ráadásul, szinte alig találkozhatunk vele, hiszen nappal elbújik a fákban, avarban.

Szentjánosbogár 


 Mindenki úgy ismeri, mint a sötétben világító kisbogár, de kevesen tudják, hogy kedvence a házatlan csiga.

Fátyolka


 A fátyolka szintén a levéltetvek pusztításában jeleskedik.
 Csakúgy, mint a zengőlégy, amely hasonlít a méhecskére, de nem csíp, az emberre nézve teljesen ártalmatlan.

Zengőlégy



Fürkészdarázs


 A darázsra hasonlít, ami egy kevésbé kedvelt rovar, de békés és ártalmatlan. Légy- és bogárlárvákat fogyaszt, hatékony kártevőírtó. 


És mit tehetünk mi ezekért a kis élőlényekért?

2020. május 22., péntek

Ökosuli: Háztartási hulladékok újrahasznosítása

Fenntartható életmód témakörben íródott második cikkünk szerzője Galambos Eszter kolléganőnk, akinek bemutatkozóját ITT olvashatják.


Mit is értünk ez alatt? 
 Természetesen, ha szelektíven gyűjtjük otthon a hulladékot és a megfelelő tárolóba dobjuk, akkor a Hulladékkezelő Zrt. telepein azokat átválogatják, majd elméletileg az arra megfelelő műanyag, papír vagy fém hulladékokat újrahasznosítják. Ismét nyersanyag lesz belőlük, melyekből újabb palackok, konzervdobozok, lemezlapok, újságok, de akár ruházati termékek is készülnek.
 Számunkra azonban nem ez a folyamat az igazán lényeges jelenleg, hanem az, hogy otthoni körülmények között, hogyan és mire tudjuk felhasználni a különféle háztartási hulladékainkat. Sokan nem is tudjuk, hogy valójában milyen kincsesbánya rejlik a tárolónkban vagy a szelektív kukába szánt szemeteszsákokban. Pedig nagyon sok szemétnek gondolt dolgot tudunk hasznosítani praktikus otthoni tárolók, esztétikus lakásdekorációk, kézműves ajándékok és végül, akár fejlesztő játékok készítéséhez. 

Ez miért is jó nekünk? 
 Ha a környezetvédelmi szempontokat nézzük, akkor azzal, hogy nem a szeméttelepen végzik a még használható háztartási hulladékok, hanem azokat valamilyen módon újrahasznosítjuk, már a magunk után hagyott úgynevezett ökológiai lábnyomunk mérsékléséért is tettünk egy lépést. Igaz, ezek kis dolgok, de sok kicsi, mint tudjuk sokra megy. 
 De mást is nyerhetünk vele, kiélhetjük a kreatív energiáinkat, megtapasztalhatjuk az alkotás örömét, egyedivé varázsolhatjuk otthonunkat a saját készítésű lakásdekorációkkal, együtt alkothatunk gyermekünkkel, találhatunk magunknak egy új hobbit, örömet szerezhetünk szeretteinknek a saját készítésű ajándékokkal, és nem utolsó sorban, sok pénzt spórolunk magunknak. Hiszen minek vegyek meg egy bolti tucatgyártásban készült vázát, ha sokkal szebbet tudok készíteni befőttesüvegből, fonalakból szinte ingyen? Szerintem nincs jobb, mint ránézni a saját készítésű dísztárgyainkra vagy tárolóeszközeinkre. Engem büszkeséggel és boldogsággal tölt el. 

Milyen alapanyagokat használjunk, avagy miből mit? 

2020. május 15., péntek

Ökosuli -fenntartható táplálkozás

Blogunk elcsendesedett életét az Ökoiskola munkacsoport a következő hetekben Fenntartható életmód témában készülő cikksorozatával fogja felrázni.
Első cikkünk Dobos Erzsébet tollából, akinek bemutatkozóját ITT olvashatják.


A vegán életmód

 A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát; amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik.
Részletes leírás ITT.

Miért jó ez az embereknek?
Egészségesebb ételeket eszünk, és így egészségesebbek leszünk.  Nehezebben betegszünk meg, és hamarabb felgyógyulunk. A leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek az állati eredetű fehérjeforrások, melyek magas zsír- és aminosavtartalmuk miatt számos betegséget okozhatnak. Nem irtanak több őserdőt, hogy az állatok számára növényeket termesszenek. Az alábbi négy könyv, valamint a honlap és az előadások sok-sok hasznos ismerettel, meggyőző érvekkel szolgálnak ezekkel kapcsolatban.
Tudósok kiszámolták, hogy mennyi időnk van még hátra, ha nem változtatunk az életmódunkon, erről részletesebben olvashatnak ITT és ITT
Érdekes cikkek a témában:
 Dr. Iller Barbara könyve.
Valamint további három videó /magyar felirattal/:

Miért jó ez az állatoknak?
 Az állatok nem azért vannak, hogy elfogyasszuk, fogságban tartsuk, kizsákmányoljuk őket. Vannak érzéseik, érzik a fájdalmat, tudnak örülni, szeretni. Állatok húsát, tojását, zsírját, tejét fogyasztani lehetséges, de nem szükséges az embereknek. Megszűnik az állatok ketreces, mélyalmos tartása, érzéstelenítés nélküli ivartalanítása, csőrük csonkolása, számukra alkalmatlan tápszerekkel etetése, élve ledarálása, rabszolgasága…
További olvasnivalók a témában:
 Könyvek: Világbéke étrend, Miért Vegán?, Állatok a tányéromon

Miért jó ez a világnak?
 Hosszú távon az állattartás nem fenntartható, többek között az általa okozott üvegházhatás /káros gázok/, a vizek és a talaj szennyezettsége, óriási talaj- és vízigénye, kegyetlensége miatt. Abbamaradna az őserdőírtás . A jelenlegi területek felszabadulnának emberi táplálék termelésére, és megszűnne az éhezés.
Érdekes cikkek:
 Könyvek: Világbéke étrend, Miért Vegán?

2020. május 8., péntek

Induló cikksorozatunk fenntarthatóság témában


 Az ökoiskola keretein belül indítunk egy cikksorozatot az iskola blogján, kísérleti jelleggel, a tanév végéig. Ezeket a cikkeket az ökoiskolai munkacsoport tagjai fogják írni az ENSZ által elfogadott FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK szellemében /ld. fent/, az általuk kedvelt, ismert témákban.
 A csapatnak jelenleg 6 állandó tagja van. Közös bennünk, hogy mindannyiunk számára fontos a fenntarthatóság, és igyekszünk a háztartásunkat, környezetünket ennek szellemében alakítani, ezeket a célokat az életünk részévé tenni.
 Mivel mindannyian kreatívak, az újdonságokra nyitottak vagyunk, ezért nem határoztuk meg előre, hogy ki pontosan miről fog írni, hiszen naponta találkozhatunk új ötletekkel, próbálhatunk ki addig ismeretlen dolgokat.
 Terveink szerint minden cikk egy rövid bemutatkozással fog kezdődni a cikk írójától, melyből megtudhatjuk azt is, hogy miért pont azt a témát választotta, illetve milyen tapasztalatokkal rendelkezik az említett témában. A végén lesz egy beharangozó a következő cikk tartalmából. Szívesen fogadunk visszajelzéseket, észrevételeket, információkat írásainkkal kapcsolatban, és a felmerülő kérdésekre igyekszünk legjobb tudásunk szerint válaszolni.
 Reméljük, hogy iskolai közösségünkből /kollégák, szülők, diákok/ minél többen fognak érdeklődni blogbejegyzéseink iránt, mind információszerzési, mind ismeretterjesztési/ információ-megosztási célból.

 Az első témánk a vegán életmód, mivel mint látni fogjuk, ez a fenntartható fejlődési célok közül többhöz is szervesen kapcsolódik, így kiemelt fontosságú.

Dobos Erzsébet
Az ökoiskolai munkacsoport tagja