2026. január 4., vasárnap

Karácsonyi készülődés az oviban

Karácsony után, egy nagy piros takaróba burkolódzva, bejgliktől kikerekedve elégedetten nézegetem a karácsonyfánkat és közben eszembe jut az elmúlt egy hónap. Megannyi rohanás, készülődés, sütés, főzés, karácsonyi hangolódások, és most itt vagyunk, sitty-sutty és már el is múlt, mintha csak egy pillant lett volna. De azt gondolom megérte. A sok sürgés-forgás, a család, a barátok öröme, a gyerekek izgatottsága, mosolya. Amikor a szeretetet tényleg minden pillanatban érezzük.


Decemberben az oviban is minden egyes napban benne volt egy kis karácsonyi varázspor a levegőben. A díszek az ablakon, a csoportokban, az itt- ott felcsendülő karácsonyi dalok, a fejlesztő feladatokban megjelenő hópelyhek, manók, csillagok, egyre jobban jelezték, hogy mindjárt itt a karácsony.


December ötödikén már a reggeli órákban érezhető volt az izgalom az óvodában. Minden kisgyerek piros ruhában jött a Mikulás tiszteletére. Reggeli után a tornaszobában gyülekeztünk, ahol meggyújtottuk az adventi koszorúnkon lévő gyertyát, majd egy kedves diafilmet néztünk meg; a Télapó és ezüstmackót. Aztán elénekeltünk pár Mikulás hívogató dalt, és egyszer csak végre betoppant a Nagyszakállú. Nagy volt az öröm, ugyanis minden gyereknek volt ajándékcsomag a zsákjában. A Mikulás minden kisgyereket név szerint szólított és adta át a személyre szabott, csokitól roskadozó piros kis zsákot. A bátrabbak még dalt is énekeltek a Mikulás bácsinak, aki megígérte, hogy jövőre is biztosan ellátogat hozzánk.




Ahogy már említettem a kis bevezetőmben, nem csak a felnőttek sürögtek forogtak ebben a hónapban. A gyerekek is készültek az adventi időszakban. A sok tanuláson kívül a kézműves foglalkozásokon készítettek mindenféle technika segítségével téli kesztyűket, Mikulásokat, díszes karácsonyfákat, üdvözlőlapokat. A gyerekek festettek, ragasztottak, színeztek, nagyon sokat dolgoztak ezekben a hetekben is. Minden pénteken közösen meggyújtottuk az adventi gyertyákat, karácsonyi énekeket énekeltünk. A szünet előtti utolsó héten mézeskalács illatban úszott az egész óvoda. Nehéz volt titkolni a szülők elől, hogy valami titkos projekten dolgozunk. Gyúrtunk tésztát, sodortunk sodrófával, szaggattunk formákkal és nagyon vártuk, hogy végre kisüljenek a csoportokban a finom mézeskalácsok. Lelkes kis kukták hadával volt tele az ovi. Díszítettünk dekortollal, cukorkákkal, szívünk, lelkünk benne volt a szülőknek szánt ajándékban, amit nagy szeretettel adtak át a gyerekek.


Megrendeztük az év első szülőklubját is, ahol a szülők által behozott szép állapotú ruhák, játékok cserélhettek gazdát és egy kis süti és tea mellett kellemes beszélgetésekben vehettünk részt.

A szünet előtti utolsó napokban természetesen az oviba is meghozták az angyalok a karácsonyfát. A tornaterem ünnepi díszbe felöltözve várta a kisgyerekeket, a karácsonyfánk alatt, pedig mindenkinek volt egy apró meglepetés, amit nagy örömmel bonthatott ki. A nagy mulatozás közepette készültek a csoportképek, kipróbálásra kerültek az ajándékok és bőven fogyott sütemény is a terülj -terülj asztalkámról. Igazi nagy karácsonyi mulatság volt. 




Mosolyogva emlékszem vissza ezekre a decemberi napokra és izgatottan várom, a sok új kalandot, amit az új év tartogat számunkra.



                                                                                                Ágoston Tímea













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése