"Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni."
2025. április 16-án a „Kőbánya közoktatása 150 éve” nevű programsorozat keretében egy futó-eseményen vettünk részt a felső tagozatos tanulóinkkal. A „VAN CÉLOM” közösségi futás kiváló alkalom volt arra, hogy tanulóink bizonyítsák állóképességüket és hogy igenis van céljuk. Például lefutni egy 1,5 km-es távot. Az esemény nagyon jó hangulatban telt, amelyet végül egy virágültetéssel koronáztunk meg. Reméljük, kis virágaink sokáig fogják díszíteni a Rottenbiller parkot!
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok egy varázs-szót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csudajó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
Anyu! anyu! anyu!
hangzik este-reggel,
ja de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
Anyu! anyu! anyu!
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
Rohanó világunkban egyre nehezebben szentelünk időt az ünnepek valódi megélésének. A gyors megoldások, a dekorációs kirakatok, a húsvéti csokinyuszik, csokitojások egyre jobban háttérbe szorítják az igazi készülődés örömét. Szerencsére, alsó tagozatos tanulóink már évek óta örömmel vesznek részt a húsvéti népszokások felelevenítésében. Kezdetben csak egy- egy osztály közreműködésével, tavaly óta pedig már az egész tagozatra kiterjesztve folytattuk a húsvéti hagyományok ápolását. Az ünnepre készülődést nagy izgalmak övezték. A fiúk a hagyományosan vízzel történő locsolkodásra készültek. Szorgosan tanulták Attila bácsival a locsolóverset. Gyakoroltak szünetekben, ebéd előtt, ebéd után, kihasználva minden lehetőséget, természetesen úgy, hogy a lányok azt meg ne hallják.
Ahogy az
locsolkodáskor illik, nagyon korán reggel (tavaszi szünetet megelőző napon) már
izgatottan készülődtek a tanulók. Szerencsére, késés nélkül mindenki beérkezett
az iskolába, nagyon csinosan, ünnepi öltözetben.
A lányok még a pirostojásokat bekenték szalonnabőrrel, hogy szép fényes legyen, kosárba rendezték, s az ünnepi asztalra tették. A fiúk gondoskodtak a locsolóeszközökről és pirostojásoknak szánt kosárkákról.
Teljes elszántsággal útnak is indultak.
Az alsó
tagozaton népes hölgykoszorú fogadta a locsoló legényeket…
… akik elégedetten, jól végezvén
„munkájukat”, megszerezték megérdemelt jutalmukat.
Úgy hiszem a hagyományőrzés révén a tanulóink számára a
húsvéti ünnephez is számos élmény, emlék, érzelem kötődik majd. Szabó T. Annát idézve „Az ünnep azé, aki
várja.” Jövőre is folytatjuk…
Kátai Éva
…Laborrá alakul a folyosó utolsó terme…Bugyog a forró víz, kimérve az ecetsav, piros festék, üvegek. Készülnek az élénk festékek, melyekbe az előzetesen, a tanárnénik által, nem kis gonddal kifújt tojások kerülnek bele. A tojások nem vesztek kárba, hisz rántotta, tojásleves és egyéb finom ételek készültek belőlük…A sok szorgos kéz segített a tojások teljes festékbe merítkezésében, majd lecsöpögtetésében, végül szárítgatásában. Most nem számított, hogy ki a fiú, s ki a lány, mindenki festett tojást! Sőt festés után még díszítettünk is. A díszítési mód választható volt, lehetett gombot, csipkét ragasztani, sőt matricázni is! Szebbnél szebb tojások kaptak így új, remélhetőleg örök életet a szorgos kezek munkálkodása alatt. A tanulók haza is vitték, hogy a család otthonát díszíthessék vele, vagy csak úgy emlékül… Nem csak tojások készültek, a fiúk locsolóvereseket is tanultak a szünet előtti hetekben. A szünet előtti utolsó nap, a megjelentek felsorakoztak, itt már bizony számított ki a fiú és ki a lány! 😊 A fiúk megvillantották locsolóvers tudásukat, előkerültek a kölnik, a lányok csokitojással jutalmazták a fiúk készülődését és azt, hogy gondoskodtak róla, hogy idén sem fognak elhervadni.
Harman Judit
Az elmúlt hetekben a környezetismeret tantárgy egyik fontos tananyagával, a testünk és egészségünk témakörével foglalkoztunk. A tanórákon sok információra tettek szert a gyerekek, de leghatásosabbak a megtapasztalt élmények, ezek válnak igazán maradandóvá.
Teljesen
véletlen egybeesésnek köszönhetően, iskolánk védőnője, Kopka Tímea
felajánlotta, hogy tart egy foglalkozást a gyerekeknek az egészséges
táplálkozással kapcsolatosan. Örültem a lehetőségnek, elkezdtünk tervezgetni,
végül az ötletelés egy délelőttöt felölelő, szülőket is bevonó komplex
tevékenység megszervezéséig vezetett.
Nemcsak
a tananyag miatt van aktualitása a témának. Sajnos, a mai rohanó világban nincs
könnyű dolga a szülőknek, ha tápláló, egészséges, gyors és nem mellesleg
pénztárcabarát ételt szeretnének gyereküknek biztosítani. Bonyolítja a
helyzetet, ha azt csomagolni is kell, hogy a gyerekek magukkal vigyék az
iskolába.
A
szülők meghívásával, bevonásával az elméleti ismeretszerzést- miután
megismertük, hogy miből, mikor és mennyit ajánlott fagyasztani- gyakorlati
alkalmazás követett. A szülők támogatásával, közösen sok finom zöldséget,
gyümölcsöt, alapanyagot gyűjtöttünk egy egészséges uzsonna elkészítéséhez.
A védőnő vezetésével a gyerekek az előkészítő munkálatokban is segítettek: a zöldségeket, gyümölcsöket alaposan megmosták. Minden csapatnál, asztalnál egyenlően osztották el a felhasználható alapanyagokat. A hámozás, szeletelés szülők segítségével történt.
A
bevezető beszélgetést gyümölcs-, zöldségfelismerő játék követte, kóstoló
formájában.
A megmaradt gyümölcsökből turmixot készítettek, ami egy izgalmas és sokak számára újdonságot jelentő feladat volt.
Kreatív
és szórakoztató is lehet egy- egy tízórai/uzsonna elkészítése, egy kis ötlettel
figyelmességgel változatos falatokat lehet készíteni, ami kezdetben
időigényesnek tűnhet, de idővel rutinná válik.
A
megfelelő mennyiségű vízivás fontosságáról sem feledkeztünk meg! A gyerekek egy
30 napon át tartó aqua- challenget vállaltak, melynek apropóján minden nap 6
pohár vizet kell meginniuk. A vízfogyasztásuk nyomon követesét „vízórájuk”
segítségével tehetik meg, így követni tudják, hol tartanak a napi
vízfogyasztásban.
Mindez április 11-én, a költészet napján történt. Timi néni erre is gondolt. Nagyon frappáns zöldségekről, gyümölcsökről szóló kitalálós versek is elhangzottak míg a munkafolyamat, a kreatív alkotás zajlott.
Mindenképp
hasznos, kellemes és szívmelengető élmény marad ez a délelőtt. Ha nem is tudunk
gyökeresen változtatni az étkezési szokásainkon, ha csak pici változtatás is
történik, ha csak egy kakaós csigát felvált egy egészségesebb szendvics, egy
alma vagy répa, már sikerrel jártunk.
Köszönöm
Kopka Tímeának a lelkiismeretes, szakszerű foglalkozást, az együttműködést;
Darányi Mónikának és a szülőknek a támogatást, az érdeklődést és időt, valamint
a gyerekeknek a nyitottságot, lelkesedést és vidámságot!
Egészségünkre!
Kátai
Éva
Végre beköszöntött a tavasz, így úgy döntöttünk, hogy a kis csoportunkkal útnak indulunk. Összekötöttük a kellemest a hasznossal, úgyhogy a fenntarthatóság hetén elvittük a tanévben összegyűjtött 50 ft-os palackokat az egyik közeli boltba visszaváltani. A gyerekek miután megcsodálták a visszaváltó automatát, ügyesen segítettek nekünk a palackok bedobálásában. A visszaváltás után pedig egy kellemes játszóterezéssel zártuk a programot. Szerencsére az idő is jó volt, szépen sütött a nap. A visszaváltott palackok árából a gyerekeknek vettünk kis finomságot, melyet az ebéd után nagy kedvvel el is fogyasztottak.
Összességében
szerintem jól telt a délelőtt, a gyerekek megismerkedtek a
környezettudatossággal.
Kedves Szülők!
Kedves Támogatóink!
Nagy örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon sikeresen véget ért a
Sulizsák program.
Segítségükkel összesen 1522 kg ruhát gyűjtöttünk össze, ami 68.490 Ft
bevételt jelent az alapítványunk számára.
Az alapítvány kuratóriuma és az iskolavezetés nevében
hálásan köszönöm a támogatásukat és az aktív részvételüket, mellyel
hozzájárultak a számunkra nagy összeg eléréséhez!
Kovács Katalin
intézményegység-vezető,
kuratóriumi tag
A barka selyme
kibomlott végre,
szürke szeme
az égre tekint.
Az égi kékről
egy kölyökfelhő
örömrepesve
feléje int.
Meglendül, rezzen
a barka ága,
rá kis kék szárnyú
madár szökött. –
Cinegemadár! –
örül a barka,
és köszönti a
tavaszhírnököt.
A kékszín madár
a barkaágról
kiáltja szerte,
amerre lát –
tavaszhirdető,
nyitásra hívó,
csengettyűhangú
örömdalát.
A cinke most – huss -,
magasba röppen,
a tolla kékjét
nem látni már –
Tavaszt hirdetve,
vidáman, fürgén
az egyik fáról
másikra száll.
