Szinte tapintani lehetett azt a boldog izgalmat, amivel gyermekeink a Télapót várták a tanulásban akadályozottak tagozatán! Ajándék rajzok a kezekben, sütemény, keksz, langyos tej az asztalra készítve, a percek pedig csigalassúsággal teltek, mire végre kopogtak az ajtón.
A kedves, öreg Mikulásnak mindenkihez volt jó szava, pacsija, ölelése, kedves dorgálása is szívhez szólt. Krampuszok pedig annyi puszit sosem kaptak még, mint az a két huncut krampuszlány, aki a Mikulást kísérte!
Köszönjük ezt a gyönyörű napot és várunk vissza, Télapó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése