Nem tudom, létezik-e jobb móka apróságaink számára, mint jelmezbe bújni, átváltozni szépséges, hősies, félelmetes vagy vicces mesefigurává, ki mire vágyik... A farsangot minden tagozaton, így nálunk, a tanulásban akadályozottak alsósai között is izgatott várakozás előzi meg. Van, aki titkolózik, van, aki nap mint nap arról mesél, mi lesz majd, készen van-e már a jelmez.
Február 13-án reggel mindenki kisebb-nagyobb csomagokkal érkezett, benne a jelmezek. Öltözködtek, szépítkeztek, kire paróka, kire arcfesték került... Ezután bevonultunk a DÖK segítségével feldíszített tornaterembe. Megcsodálták egymást, de valljuk be, mindenki legjobban saját magának örült, a varázslatnak, mit ma ő élhetett át.
Elkezdődött a jelmezesek felvonulása: lelkes zsűrink minden jelmezt külön-külön méltatott, majd amíg félrevonultak tanácskozni, a gyerekek ügyességi játékokat játszottak. Megszülettek a nyertesek, ami, ahogy ez lenni szokott, kinek örömet hozott, kinek bánatot, de hamar elillant a szomorúság, hiszen a jutalom mindenkinek járt. Ezután a gyerekek megrohamozták a finomságokkal megrakott asztalt, végül pedig a "táncparkettet".
Megtettük, ami tőlünk telt, hogy elűzzük a telet, bár az időjárást nézve félek, jövőre sokkal ijesztőbbnek kell majd lennünk!
Varga Kinga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése