Megtörtént a szokásos évi esemény:
megrendeztük a farsangot!
Már napokkal a műsor megkezdése előtt
feldíszítettük a folyosót, a dekorációk vidámságot és életörömet sugároztak.
Mindenki osztálya előtt ott volt a gyerekek örök barátja : a bohóc.
Mindenki nagy reményekkel várta: az intézmény
igazgatósága, a pedagógusok, - köztük a gyakornokaink- és természetesen
leginkább a diákok.
Mindenki számára meghívót rajzoltunk, kedves
szöveggel. Február 9-én történt meg az esemény, ekkor még tombolt a tél,
könnyen megértettük, hogy az elkövetkezőkkel a tavaszt kell csalogatni.
Minden csoport olyan jelmezt tervezett, amely
a szereplő diákok egyéniségét tökéletesen hagyta érvényesülni. Voltak, akik
csoport által játszott jelenetekkel léptek fel, ehhez kísérő zenét
biztosítottunk az elérni kívánt hatás érdekében. A fellépők másik csoportja
egyéni jelmezben mutatkozott be.
A farsang keretében kívánságműsort szerveztünk,
izgalmas kérdésekből építettük fel a vetélkedőt. A megfejtések alaposan igénybe
vették a gyerekek fantáziáját és kreativitását. Mindezzel együtt igen jól
szórakoztak, és három tagú zsűri értékelte teljesítményüket. Osztályfőnökeik és
csoporttársaik biztatták őket és folyamatosan szurkoltak nekik. A diákok
értékelőlapjain jegyezték fel az egyéni sikereket.
A mezőnyben szorosan egymás mellett álltak a
díjra várók, és bár hirdettek eredményt, mindenki kapott jutalmat és kiválóan
érezték magukat.
Mialatt a jelmezesek felvonultak, Sáfrány
Flóra, kolléganőm irányította a zenét és egyúttal ő konferált. Látszott rajta a
szívből jövő lelkesedés, miközben konferálta az eseményeket. A műsor
forgatókönyvét Skapper Tamara tervezte, és velem – mint öreg rókával együtt
bonyolítottuk le.
A két ifjú pedagógus a jelmezekhez
tökéletesen illő mondókákat, verseket gyűjtött össze, ezzel is segítette a
többi kolléga munkáját.
A hangulat a műsor végéig kiváló volt,
mindenki kapott elismerést, a jelmezesek egyéni és csoportversenyben is
jutalmat nyertek.
Én, meg szeretném köszönni a fent megnevezett
két fiatal kollégámnak a rengeteg segítségnyújtást, amivel lehetővé tették
számomra, hogy a saját minősítő vizsgámra is fussa még erőmből. Jól esett a
tudatos figyelem és tapintat, mert nehéz heteim voltak.
Kérem, hogy sikeremet tekintsék a saját
elismerésüknek is, és szívből kívánok nekik hasonló jókat!
A kedves, szép pillanatok megörökítésére
fotókat is készítettek a pedagógiai asszisztensek, melyeket meg lehet tekinteni
a szülői értekezleteken és a tanórák folyamán is gyönyörködünk bennük.
Minden résztvevőnek köszönöm a figyelmet a
feladatra, a lelkesedést a gyerekekért, a bátorságot a fellépéshez, és a
kitartást a felkészülésben.
Jövőre veletek ugyanitt!
Sáfrány-Majoros Erzsébet Márta