"Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni."
A pályaorientációs napon
az asztalosmunkával, illetve azokkal a szerszámokkal ismerkedhettünk meg,
amikkel az asztalosok dolgoznak. Szabi bácsi és Laci bácsi adott minden
gyereknek egy kis fatáblát, amit befesthettek, rajzolhattak rá. Ezután lukat
fúrhattak Szabi bácsi segítségével a tábla alját képező másik falapocskára
(természetesen a biztonsági előírásokat betartva). Laci bácsi a végső
ragasztásban segített, és elkészültek a gyönyörű táblácskák.
Kedves Szülők! Kedves Támogatóink!
KÉRJÜK TÁMOGASSÁK INTÉZMÉNYÜNKET A FELESLEGESSÉ VÁLT RUHÁK BEHOZÁSÁVAL MERT AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT RUHÁKÉRT 50 FT/KG ÖSSZEGET KAPUNK!
Köszönettel, a szervezők
Munkaközösségünk a március 15. megemlékezésnél, a gyermekek változó
életkori és egyéni sajátosságait igyekeztünk figyelembe venni.
A csoportok időbeosztás szerint érkeztek a helyszínekre, így zökkenőmentesen
és gördülékenyen sikerült megvalósítani a projektet. Játékos feladatokkal -két
helyszínen vártuk a gyerekeket.
A kis tornateremben „Kincskeresés” volt a feladat: piros-fehér-zöld színű
tulipán, zászló, szív kereséssel.
A tankonyhában ügyességi és kognitív feladatok várták a gyerekeket. A lusta
huszárnak segítettünk a bajuszát feltekerni, hogy ő is mehessen a csatába,
közben Huszár indulókat hallgattunk.
Az ügyességüket forma beillesztős, galacsin pakolással (csipesszel/ kézzel)
zászló készítéssel tehették próbára a gyerekek.
Laptop
segítségével az ünnephez kapcsolódó memória, és párosító feladatokat
végezhettek.
A
barkácsolásra tervezett huszár kézbábokat mindenki a saját csoportjában
ragasztotta össze. A szükséges alkatrészeket előzőleg kiosztottuk.
Az alkotások nagyon jól sikerültek, az ovisokkal a kezükre húzva,
meneteltünk.
Február hónapban a Vidámak csoportja elnyerte a hónap
csoportja címet a Boldogságóra program keretén belül. A megküzdés gyakorlása
volt a téma. A beszámolót itt olvashatják az érdeklődők:
Március 15. alkalmából az idei tanévben formabontó módon ünnepeltünk. A Fiumei úti sírkertbe látogattunk el a Felső tagozatos diákokkal. A helyszínen egy fesztivál várta a tanulókat. Koncertek, interaktív játékok, feladatok közül válogathattak a gyerekek, ki-ki kedve szerint. Láttunk lovas huszárokat, felpróbálhattunk valódi korabeli huszár-sisakokat. Illetve ellátogattunk a Petőfi család sírjához a Deák és a Batthyány mauzóleumoz is. Ezen a programon játszva, sétálva iskolai kereten kívül, de mégis nagyon sokat tanultunk.
Weöres Sándor: Tavaszi dal
Ti rengeteg fényben remegő
vidékek,
ti hallgatag erdők, hintái az
égnek,
ti párolgó rétek,
kedvemet kék labdaként
magasba-vigyétek!
Te szinarany torony, tavaszi
szerelem!
halavány százszorszép, mondd
meg, mi lesz velem?
kedvedet mint tegyem?
hánykolódom éjszaka, nem
lelem a helyem.
Ime, a madarak ismét dalba
fognak,
a százlábuak a kő alatt
mozognak,
paripák nyihognak,
láncolt óriások is odvukban
forognak.
A pecsenyesütő közeleg a
nyárssal –
siet a gazda a tavaszi
szántással,
vizek apadással.
Proserpina kecsegtet
kétszeres áldással.
Emelkedj, tetőtlen jókedvem,
te röpke
s szánalommal tekints
sziklákra, rögökre:
mért vannak örökre,
mikor csak a mulandó lelhet
örömökre?
A tanulásban akadályozottak alsó tagozatán is megemlékeztünk a március 15-i forradalomról. A megemlékezést az iskolában kezdtük, egy rövid műsorral. A műsor elején, Berni néni röviden elmesélte a gyerekeknek, hogy mi is történt március 15-én, majd közösen meghallgattuk és elénekeltük a Himnuszt. Ezután következett a másodikosok gyönyörű előadása, akik több dallal is készültek számunkra, majd Marci elszavalt egy részletet a Nemzeti Dalból. Az iskolai megemlékezést egy rövid videóval zártuk, ahol a gyerekek megismerkedhettek többek között a forradalom résztvevőivel és a huszárok ruházatával is.
Az ünnepség azonban itt nem ért véget, felkerekedtünk, és közösen elmentünk a Kispesten található Kossuth szoborhoz. A szobrot mindegyik gyermek nagy ámulattal csodálta, majd mindegyik osztály egy-egy szál virágot helyezett el, ezzel megemlékezve a forradalom hőseiről.
Március 14-én tartottuk a már hagyománynak számító ünnepélyes
megemlékezést. Tagozatunk osztályai az előzetesen megbeszélt ruházatban
érkeztek. A nemzeti színeknek megfelelően egyes osztályok a fekete nadrághoz,
szoknyához piros felsőt vettek fel, néhány csoport fehéret, illetve zöld
színűt.
Az ünnepi hangulat megteremtése Petőfi Sándor: Nemzeti dal
című megzenésített versével indult. Az egész tagozat közösen énekelte el a
dalt, a piros-fehér-zöld színű ruházat igazán ünnepélyessé varázsolta a
megemlékezés hangulatát.
Nem maradhatott ki az ünnepi díszítésből a folyosóra
helyezett asztalka sem, ahonnan a fejlesztő kollégák irányították a tanulókat a
soron következő feladatokhoz.
A közös éneklés után a csoportok saját termükben, saját
tempójukban végezték el az ünnep témájához kapcsolódó feladatokat. Volt óriás
puzzle kirakás, tetszőleges technikával elkészített kokárda, fotomontázst
ragasztottak a gyerekek a márciusi eseményeket ábrázoló képekből és közösen
betanultunk egy verbunkos táncot. Mindezek mellett színezős feladatlapokat készítettünk
és zenét hallgattunk, énekeltünk. Megnéztünk egy - a forradalom eseményeit
összefoglaló - kisfilmet. Szorgalmasan gyűjtötték a gyerekek a jól elvégzett
munka után járó jutalmat, amely egy nyomda volt az előre elkészített
menetlevelekbe.
A megemlékezés végén a Pilvax kávéházban teát, üdítőt és kis
csemegét fogyasztottunk. Vidám hangulatban, sok mozgással, feladatvégzéssel, de
sikerült megteremtenünk az ünnephez méltó hangulatot.
„ …tavaszról álmodom, fényes napsugárról,
A dicső szabadság fölkelt hajnaláról. –
Ragyogj fel, ragyogj fel, oh te dicső hajnal
S tündökölj az égen örök virradattal!”
Taksonyi József: Március 15
